Hogyan válasszunk kalitkát?

Üdvözlöm Önt, mint leendő új kalitka tulajdonost!

Mindenek előtt figyelembe kell azt venni, hogy mekkora hely áll rendelkezésünkre. Túl nagy röpde nincs. Gondoljunk bele, hogyha minden rendesen megy, a madarunk ezen a helyen fogja az életét leélni.

A kalitkát annak a madárnak ajánlom, ami sokat van kint a helyéről, csak aludni és enni jár vissza. A sok az nem napi egy óra. Az csak egy huszonnegyednyi része a napnak, vagyis annyi, amit mi kb. étkezéssel eltöltünk. Ha van elég helyünk, akkor nyugodtan kialakíthatunk egy akár 2x2x1 m-es röpdét a lakásban. Ez természetesen függ attól is, hogy szaporítani akarjuk, vagy csak kedvencként tartjuk a madarainkat.

Kültéri röpdét lehet kialakítani a tenyészmadarak számára, vagy olyan csoportnak, ami a kert dísze, de nem szorosan kötődik a személyünkhöz, és bírja a hőingadozásokat.

Ezek általában az ausztrál papagájok, melyek nem túl hangosak, ellenben színesek, és nagy a röpp igényük. Ennél az elhelyezésnél figyelembe kell venni az uralkodó szélirányt, a napsütötte órák számát, ragadozók jelenlétét. A huzattól úgy tudjuk madarainkat megvédeni, hogy általában az északi oldal felől bekerítjük nádszövettel, télire fóliával, de legjobb, ha csatlakozik a röpdénkhez egy védőházikó is, ahova madaraink el tudnak menekülni a hideg és a tűző nap elől. A röpde kialakításánál legyünk arra is fegyelmesek, hogy ne a madár erejét vegyük figyelembe a tervezésnél, hanem a ragazodókét.

Sok ember, akivel beszéltem, úgy gondolta, hogy teljesen fölösleges a kanárik és a kis díszpintyek számára erősebb anyagból elkészíteni a röpdét. A kismadaraknak elég lenne szúnyoghálóból is, hiszen úgy sem tudják kiszakítani. Ebben teljesen igazuk van, csak akkor döbbennek meg mikor a macska, a kutya, vagy épp a görény szakítja be a vékony madárhálót. Sose a madarakra méretezzünk, hanem a ragadozókra. Csak olyan kültéri röpdében hagyjunk madarat, amiben teljesen megbízunk. Gondoljunk a gyerekekre is, lássuk el lakat füllel, és ha nem is lakattal, de legalább egy csavarral + egy kontraanyával zárjuk mindig be. Ha ezt nem tudjuk biztosítani, akkor válasszunk univerzális gurítható nagy kalitkát.

A gurítható kalitka előnye az, hogy a madarunkat az egyik helyről a másikra könnyen, egyszerűen tudjuk áthelyezni. Itt viszont vegyük figyelembe a kalitka útvonalába eső méreteket. Sokszor próbáltak már 1x1 m-es 2 m magas kalitkát rendelni, de mikor rákérdeztem a bejárati ajtó méretére, kiderült, hogy csak 80 cm. Tehát hiába van nagy gurítható kalitkánk, ha az ajtón nem fér ki. A kalitka mozgatásánál figyelembe kell venni, hogy épp nincs-e költési idő, vagyis nem ülnek-e madaraink tojásokon vagy kismadarakon. Ha a nagy kalitkát tenyésztésre is használjuk, rendeljünk rá oduajtót, ami kívülről leakasztható, és a helyére fel lehet rakni az odut, így a belső térből nem veszünk el helyet.

A rácssűrűséget madárhoz választhatjuk meg.

Természetesen a kisebb madárhoz sűrűbb, a nagyobb madárhoz ritkább rács kell. A kültéri röpdék kialakításánál is törekedjünk a sűrű rács használatára, hogy a vad madarak (pl. a verebek) ne tudjanak a röpdébe bejutni. Így sok betegségtől tudjuk madarainkat megvédeni.

Nagyon fontos! Tenyészröpdék elhelyezésénél mindig dupla rács legyen a két tenyészpár között!

Példaként vegyünk egy krágen és egy penant párt. Az emberek sokszor nem számolnak utána, hogy ha mindkét szülőpárnál vannak fiókák, hiába szokták meg az idős madarak egymást, a fióka a kirepülésekor hirtelen új környezetbe kerül az odúból. A rúdon még nem tud megülni, így első dolga lesz a rácsra kapaszkodni. Természetesen, a szomszéd madár idegenként fogja kezelni, és megtámadja. Legjobb esetben csak a tollát tépi meg, de akár a csőrét vagy a lábát is le tudja szakítani. Viszont, ha a kialakításnál figyeltünk a dupla rácsra, ami kb. 1-1 fióka árából kijön, akkor mindez elkerülhető. A röpdét pedig nem egy évre építettük, jó esetben minden év után 1 db plusz fiókával számolhatunk és itt akár több százezer Ft-os madarakról is lehet szó.

Sokan kérik nyitható tetővel a kalitkát. Itt arra nagyon figyeljünk, hogy a tetőn lévő két ajtó általában egy ülőrúddal van kitámasztva. Hoztak már hozzám olyan kalitkát, amelynél a madár elrágta a fát, a két ajtó összecsapódott és a madár pusztulását okozta. Tehát figyeljünk a rúd állapotára.

Zárt tetejű kalitka esetén a kalitka tetején kialakítható az ülőrúd, és ez alá helyezhető az egy mozdulattal kihúzható tepsi.

Fontos kérdés, hogy a kalitka felületkezelése milyen legyen

Mi két fajta megoldást alkalmazunk.

A galvanizálás az elektrolízissel felvitt horganyréteg, ami egy fényes felületet ad. Ez ezüstös vagy aranyozott lehet. Madarak esetében ez egy jó megoldás, de a rágcsálóknak nem! A rágcsálók vizelete a nagy ammónia tartalom miatt megmarja, így befeketedik és hamar rozsdásodni kezd.

A rágcsálóknak és a kismadaraknak ajánlott a szinterezett megoldás. A szinterezés (porfestés) úgy történik, hogy elektromosan feltöltik a kifújt port, így az rátapad a kezelendő felületre (mint TV képernyőre a por), majd 200℃ -on rásütik a rácsra. Így egybeolvadva meg van védve mindenfajta külső behatástól. Hátránya, hogy a nagymadarak le tudják rágni.

(Létezik még a tüzihorganyzás. Ez egy olyan folyamat mikor a horganyt felforrosítják, majd belemártják a horganyozni kívánt tárgyat, erre rátapad a horgany, így védi meg a korróziótól. Hátránya, hogy több száz fokra felmelegszik a kezelendő tárgy, így el tud vetemedni a hő hatására. Vékony kalitkák, rácsok esetében a horganyzás után a vékony anyag kihűl még mielőtt a horgany lecsöpögne, így kis jégcsap szerű szúrós cseppek alakulnak ki, ami az állatokra veszélyt jelent, ezért ezt speciális helyen forró levegővel a lehűlés előtt lefújják. Tudomásom szerint Magyarországon ezzel nem foglalkoznak. Így ezt a megoldást mi nem alkalmazzuk.)

Pár gondolat a kalitka alakjáról

Miután mi döntöttük el hogy hol, milyen helyen lesz a kalitkánk, az alak kiválasztásánál soha ne a mi ízlésünk domináljon hanem a madár érdeke. Nálam a legextrémebb eset volt mikor ház alakú tornyos kalitkát kértek bástyákkal rózsaszín színben szív alakú zárral. Mondanom se kell, nem csináltuk meg. Kerek kalitkát soha ne vegyünk. Ebben a madarak főleg a nagy papagájok nem fognak nyugodtan maradni. Szakkönyvekben olvasható, hogy a madarak a természetben úgy térnek nyugovóra, hogy legalább egy oldalról védve legyenek a ragadozóktól. Ezt általában úgy oldják meg, hogy a faágakon közvetlenül a fatörzs mellé ülnek vagy szorosan egymás mellett alszanak. Így legalább egy oldalról védve vannak. A szögletes kalitkában előszeretettel a rács mellett éjszakáznak. A kerek kalitkában csak forgolódnak, nem találnak egy sík oldalt ahol védve lehetnek. Törekedjünk arra, hogy a nagy papagájokat a kalitkájukban az emberi szem magasságában helyezzük el. A föld közelében levő madarak depressziósak lesznek, nyugtalanok, ugyanis kint a természetben a lehető legmagasabban éjszakáznak. A földön portyázó ragadozóktól így védve vannak.

A kalitka tisztítása

Soha ne használjuk semmi féle savas vagy lúgos maró anyagot, mert ez a kalitka felületkezelését fogja tönkretenni!

Nálunk bevált módszer az ablaktisztító folyadék használata. A rácsra rárakódott gyümölcsmaradványokat amit a madarak széthordanak a csőrükkel, ill. a madár ürülékét is hatékonyan oldja. Pár perc áztatás után könnyel letörölhető. Utána vizes ruhával a szer maradványt is le lehet törölni. A kalitka aljából legyen kihúzható a tepsi. Ez általában elegendő ha pár centi magas. De viszont a tepsi fölött legyen kb. 20-30 cm-es zárt rész. Mi ezt színes lemezborítással oldjuk meg, de megoldható felakasztott plexi alkalmazásával is. A tepsit feltölthetjük folyami homokkal vagy zeovittal, esetleg macska-, vagy madáralommal. Nálunk bevált a csomagolópapír is, amit a tartalmával hetente egyszer összefogunk és kidobunk. Így a tepsibe nem szárad be a tartalma. Van amelyik madár szétszedi a papírt, így ez a megoldás helyett ott a cserélhető almot alkalmazzuk. Eltérőek a vélemények, hogy a tepsi fölé rakjunk-e rácsot vagy ne. Ha sűrű a rács akkor nem sokat ér, mivel minden fölakad rajta, így dupla munka mivel a rácsot is és a tepsit is takarítani kell. Ha ritka akkor viszont feljebb kell helyezni mert a madár le tud közte nyúlni. Ha nagyon felrakjuk akkor a leeső maghéj gellert kap és kiesik a kalitka mellé. Tapasztalatom szerint ha egy héten egyszer ki van cserélve a tepsi tartalma, a rács nélkülözhető. A madár se tud rajta közlekedni normálisan, már amelyik le megy a kalitka aljába.

Mindegyik kalitkába adunk tartozékként 2 db ülőrudat. Ezeket, ha módjukban áll, minél hamarabb cseréljék ki természetes faágra. A gyári ülőrudak általában gépi megmunkálással készülnek, így a felületük egyforma átmérőjű és sima. Gondoljunk bele, ha az ember több órán keresztül fog egy tollat vagy akár az ásó nyelét, akkor elzsibbad a keze esetleg görcsbe is áll. A madár nem órákig, hanem hónapokig, évekig ugyanazon a rúdon ül. Így nem csak görcsbe áll a lába, akár ínhüvely gyulladást is kaphat.

A 2 db ülőrudat, ha módjukban áll, minél hamarabb cseréljék ki természetes faágra

A természetes faág esetében különböző méretek, göcsörtök, kinövések vannak, így az tornáztatja a madár ujjait. A körmök is jobban kopnak, hiszen mindig más felületen kapaszkodnak. A természetes faág lehetőleg vegyszermaradványoktól mentes, kiszáradt gyümölcsfa vagy fűz, nyír vagy nyárfa lehet. Ezt a madarunk nagy előszeretettel fogja rágni. Így a csőre is normálisan kopik és elfoglalja magát. Ne mérgelődjünk ha madarunk 2-3 hét alatt elrág egy ülőfát, hisz ez egy természetes dolog. Így mindig új ülőfát kap, a régit pedig kidobjuk a benne felgyülemlett kórokozókkal együtt.

A természetes faág esetében különböző méretek, göcsörtök, kinövések vannak, így az tornáztatja a madár ujjait

Hallottam már hencegni embert, aki vascsővel pótolta az ülőrudat, ezt soha ne tegyük! Főleg kerti röpdében, hisz ez télen akár madarunk ujjfagyását is okozhatja!

Próbáljuk természetes dolgokkal berendezni a kalitkát. Nem biztos, hogy különféle színes játékoknak jobban örül, mint pl. összekötött fenyőtoboznak, fűzfavesszők közé rejtett sárgarépának stb. (kb. 20 cm-es fűzfavesszőket a két végén összefogunk és a közepébe egy sárgarépát csempészünk. Én így szoktattam rá a vadon fogott jákó papagájokat a gyümölcsre, hisz napraforgón kívül semmi mást nem voltak hajlandóak megenni, de a fűzfagallyakat nagyon szerették.) Egyre több kereskedésben lehet kapni olyan vastag plexiből készült etetőt amibe egy pár szem mogyoró vagy egyéb csemege fér csak be. Felül egyszerűen bele lehet rakni, de a madár alul csak egy kis résen keresztűl tudja kivenni. Ez az egész fel van akasztva a kalitka tetejére, így természetesen mozog, a madár csak hosszú idő után tudja kivenni belőle a tartalmát. Nagyon jó időtöltés ez neki, sokáig le van vele foglalva.

Kalitka berendezéséhez hozzátartozik az etető és itató edény. Ez legjobb ha rozsdamentes anyagból készült. Az edények rá lehetnek akasztva a kalitka rácsára. A nagy madarak esetében ez nem a legmegfelelőbb, sokkal jobb ha rácsba beépített etetőket használunk, vagy kifordítható etetőajtóra vannak felszerelve, így a madarak azt nem tudják leszedni.

Általában három edény javasolt, de több is lehet (mag, gyümölcs, víz). Ne adjunk a madaraknak egyszerre sokat, mert nem tudják normálisan átforgatni, így sok pocsékba megy. Ezenkívül a megrágott napraforgómag nagyon hamar megavasodik, ami veszélyes lehet a madárra. Az itató edényt naponta mossuk ki, ne csak cseréljük a vizet. Nincs annál nagyobb szegénységi bizonyítvány, mikor a madár előtt lévő víz bealgásodik bezöldül! A fogságban tartott madárnak nagyon kicsi az energia igénye, hiszen fűtött helyen mindent készen kap, nem kell hosszú utat megtenni élelemszerzés céljából vagy az itatóhelyhez. Próbáljuk meg kitapasztalni, hogy kb. mennyit eszik meg a madarunk egy nap alatt. Soha ne adjunk neki több napra előre. De ez már egy másik témakör.

Remélem, ezzel a pár gondolattal tudtam segíteni, hogy madarunk legmegfelelőbb elhelyezését meg tudjuk oldani. Ezek saját tapasztalataim nem szakirodalom, nyugodtan lehet cáfolni, így tudunk egymástól tanulni a madarak javára. Ha valakinek bármilyen kérdése vagy problémája van, ha tudok, nagyon szívesen segítek.

GYULA-KALIT - Balázs Gyula